„Keresem a helyem a világban és kikkel tudok együttműködni” időszak
Ez az a korszak, aminek eleje, még a 18-19. életévtől indulhat. Magyarországon 18 éves korban, válik az ember hivatalosan nagykorúvá ezekben az években szerzi meg az érettségi bizonyítványt, tehát már papírja is van arról, hogy érett az életre.
Megjelenik a bizonytalanság, hova tovább?
Egy érdekes érzésről szoktak ekkor beszámolni! A középiskolában alig várták, hogy végre vége legyen a tanulásnak, vagy a napi szintű számonkérésnek, szülői ellenőrzéseknek. Az érettségi utáni hónapokban a már nem tartozom sehova, és még nem tartozom sehova bizonytalansága lengi be a hangulatot.
Ha továbbtanulás: Merre? Hogyan állom meg a helyem? Biztos ez az én életpályám? Mi van ha nem, akkor vége a világnak? A középiskolával megszűnik a burok, a védett állapot, amit a 20-30 fős osztályközösség, az osztályfőnök és az, hogy a tanárok személy szerint ismertek – jelentett.
Főiskolán, egyetemen a száz vagy több főt is befogadó előadó termekben folyik az oktatás. Nehezebb kapcsolatokat kötni, hiszen aki az egyik előadáson mellettem ült, lehet, hogy a következőn egy másik órán ül.
Az előadó, aki gyakran docens stb. ott valahol elől, jól messze tartja meg előadását. A diákok, akik itt hallgatók és a közte lévő fizikai távolság teljesen visszaadja azt kapcsolatot, ami a szemeszterek során kialakul. Távolság. Egyfajta személytelenség. A napi szintű számonkérés megszűnt, ez is egy furcsa állapot. Majd az első számonkérések, amelyek teljesen mások, mint korábban. Az első kudarcok, az első kiszolgáltatottság érzése.
Egy kellemetlen állapot, ami arra ad nagyon jó lehetőséget, hogy ott álljak szemben magammal. Lássam, mit is keresek én ott, abban a közegben, és pontosan határozzam meg a célom. A sokszor annyira várt távolság az otthontól, egy idő után, akár nyomasztóvá is válhat. A korábban tolakodónak vélt szülői gondoskodás, már-már sóvárgássá fajul.
Lehetetlen helyzet? Csak annak tűnik. Nagyon jól bevált kezeléscsomagot állítottam össze ezeknek az időszakoknak a „”megtanulására.”Mit tanít nekem ez a helyzet? Mit tudok meg magamról?
Kiváló önismereti konzultációk kerekednek ezekben az időszakokban. Mindig van megoldás, ha éppen nem látod, én tudom.
Gyere, ez a legjobb időszak arra, hogy felépítsd önmagad.
Munkahely. Érdekes állapotot eredményezhet. Visszaköszön egy régi mondás hangulata, akkor is, ha éppen nem hangoztatták, de benne van a levegőben: „Amíg az én kenyeremet eszed, az történik itthon, azt csinálsz, amit én mondok.” – mondta a Szülő.
Gyakran feszültségek kiváltója a szituáció, hogy már mindenki kereső, de mégis, kinek a háza, otthona? Az együttlakás a különböző felnőtt korosztályok között éles konfliktusokhoz vezet. A feszültségek mögötti gondok mégis egyediek. Konzultációk során kideríthető, felgöngyölhető és megoldható.
Ennek az időszaknak a végén gyakran megjelenik a pánik tünet együttes. Igen, a pánik megfelelő kezeléssel megszüntethető! Pánik = bizonytalanság érzés. A bizonytalanság mindig egyedi és egyéni, kezelése is teljesen személyre szabott.
Szerelem – párkapcsolat – szakítás, mind, a pozitív is, a szerelem is válthat ki negatív stresszt. Önbizalom-fejlesztő programmal megérkezik a megoldás is.
Házasság kötés Ma egyre ritkább ebben a korszakban, pedig a húszas szám energiája arra késztet, hogy megtaláljuk azt az embert, akivel együtt tudunk működni, akivel ketten együtt csináljuk a dolgokat. A szomszéd néni még abban a korban volt fiatal, amikor a fiatalok a 20 éveikben „megállapodtak.” Hogyan vállaljam fel a saját véleményemet, hogy én még nem akarok házasodni? Én még először élni szeretnék!- hangzik el sokszor.
Elgondolkodtató, hogy akiben ez a mondat megfogalmazódik, honnét gondolja, hogy a házasság nem élet? Ezekből az élethelyzetekből adódó félelmek, szorongások megoldásra várnak, nosza hát, nézzünk szembe velük!
Vedd fel a kapcsolatot velem! Szakmai tapasztalatommal segítséget nyújtok.
